Az attól függ, mi a célod vele. Egyszerűen össze akarod csapni, mert a konzulens határidőre kérte vagy segédeszközként szeretnéd használni?
A főiskolákon, egyetemeken alapvetően nem kérnek vázlatot kötelező jelleggel. Ne keverd össze a vázlatot a kutatási tervvel, amit bizonyos iskolákban kötelezően kérnek. Az egy teljesen más történet. Aki készített már ilyet, tudja, a kutatási terv összeállítása bonyolult és hosszadalmas. Jóval hosszabb egy profi vázlat elkészítésénél. Ugyanis a kutatási tervnél már ismerned kell a szakirodalom tartalmát is, azaz már olvasnod kellett azokat a könyveket, szakcikkeket melyekből írod a szakdolgozatodat. Az indulásnál azonban erre nem mindig van idő és/vagy lehetőség.
A vázlat ezzel szemben nem igényli még olyan mélységben a szakirodalom ismerését. Így akár egész rövid vázlatot is készíthetsz a minimum tartalommal. A minimum tartalom pedig nem más, mint a cím, a főfejezet címek és némi irodalomjegyzék. De ennek elkészítésétől azért óva intenélek, ugyanis tényleg nagyon egyszerűen és gyorsan előállítható ez a forma, de nem sok értelme van ilyet készítened, mert a munkában nem fog segíteni. Már pedig neked olyanra lesz szükséged, ami segít menetközben gondolkodni és megkönnyíti az írást magát.
A vázlat hossza egyébként nem nő arányosan a szakdolgozat hosszával. Egy 30 oldalas dolgozathoz elvileg és gyakorlatilag is elegendő ugyanolyan hosszúságú vázlat, mint egy 60 oldalashoz. Jelentős eltérés a vázlat hosszát illetően majd a PHD készítésekor mutatkozik. Ott jelentősen terjedelmesebb vázlatról beszélünk.
Akkor mi a jelentősége a vázlat hosszának?
Miért érdemes részletes vázlatot készítened a szakdolgozatodhoz?
A részletes vázlat kitér számos olyan részletre, amiket jól fogsz tudni használni írás közben. Ott van például a hipotézis kérdése. A hipotézist mindenképpen belefoglalnám a vázlatba. Könnyíti a gondolkodást, a rendszerezést és a fejezetcímek összeállítását. Írás közben pedig csökkenti annak veszélyét, hogy olyanokról is ír, amikről nem kellene, mert nem tartozik a választott témádhoz.
A főfejezetek mellett érdemes már a vázlatban megtervezni az alfejezeteket is. A főfejezetek csak irányt mutatnak, míg az alfejezetek pontosítják azt. Visszafognak, ha túl sok mindent emelnél be a dolgozatodba és ötleteket adnak ahhoz, milyen területekről feledkeztél el.
Az irodalomjegyzéket sem hanyagolnám el a vázlatban. Nem kell olyan részletesen megjeleníteni, mint a kutatási terv esetében, azaz nem kell összefoglalót írni az egyes könyvekből, szakcikkekből. De azért nem árt a felsorolásnál részletesebben beemelni a vázlatba. Legalább lapozz bele a könyvekbe, fusd át a cikkeket. És ne elégedj meg kevés irodalommal!
A vázlat hossza, részletessége, a hipotézis, a cím, az irodalomjegyzék mind hozzájárul ahhoz, hogy a vázlatod jó legyen.
A vázlat egy bizonyos pontig minél részletesebb, annál jobban segíti a szakdolgozatod megírását. Az a bizonyos pont pedig nagyságrendileg egy 8 oldalas vázlat készítésénél van. Ez az a vázlathossz, ami már kellően megkönnyíti az írást, de még nem olyan részletes, hogy összezavarjon. A hossz témától függően ettől eltérhet kicsit lefelé és felfelé is. A 6 oldalas vázlat is lehet profi és a 10 oldalas is. A 8 oldalas optimális hossz nem kőbevésett szabály, inkább az évek tapasztalása.
Összefoglalva
Úgy készíts vázlatot, hogy értsd, mi a feladatod. Olyan hosszú legyen, amiből már tudod, hogyan fogod megírni a szakdolgozatodat. Ha áttekintve a vázlatot, és még nem világos, mikor, mit kell tenned, akkor dolgozz még rajta, mert nem elég pontos és nem elég hosszú (esetleg túl hosszú) a vázlatod.